B.A.R.F. alapjai - Mit jelent, hogyan etessünk helyesen?

A B. A. R. F. a Biologically Appropriate Raw Food rövidítése, jelentése: biológiailag helyes nyers étrend. 

Mitől lesz biológiailag helyes az étrend?

Az összetevőket olyan arányban, mennyiségben és formában tartalmazza az étel, ami a lehető legkomplexebben elégíti ki a kutyák és a cicák tápanyag szükségletét.

Minden élőlénynek van egy rá jellemző tápanyagigénye. Rendszertanilag minél távolabb van egymástól két faj, ezek annál jobban különböznek egymástól. A növények, és egyes alacsonyabb rendű szervezetek a környezetükben lévő szervetlen anyagokból is képesek előállítani az őket felépítő szerves anyagokat. Az állatok és az emberek a rendelkezésükre álló szerves anyagokat használják fel. A bevitt fehérjék, szénhidrátok, zsírok és rostok aránya fajonként változó. A kutya a húsevők közé tartozik, emésztőrendszere az őséhez, a farkaséhoz hasonlít leginkább. Fogazatuk tarajos fogazat, a zsákmányállat megtartására, tépésére specializálódott. Állkapcsát csak függőleges irányban képes mozgatni, a vízszintes irányú őrlő mozgásra képtelen. Emésztőrendszerük rövid, az állati fehérjében gazdag, növényi rostokban és szénhidrátokban szegény táplálék emésztésére alkalmas.

A kutya-, és a macskaalkatúak evolúciója 50 millió évvel ezelőtt vált ketté, a kutya ősét az ember kb. 50 ezer éve, a kőkorszak környékén háziasította. A farkasfélékre jellemző, hogy a zsákmányállat emésztőrendszerét, belső szerveit is elfogyasztják, a tartócsontokon kívül teljes egészében megeszik a prédaállatot. A macskafélék jellemzően csak az izomhúst, a bordákat, és a belsőségeket fogyasztják, emésztőrendszerük kevésbé képes feldolgozni a növényi eredetű táplálékot.

Habár az ember és a kutya evolúciója az elmúlt 50 ezer évben sok ponton hasonlóan zajlott, a kutya tápcsatornája csak részben módosult az elődeiéhez képest. A testhosszához képest kicsit hosszabb lett a bélcsatornája, hasnyálmirigye már termeli a szénhidrátok bontásához szükséges amiláz enzimet, de ezek mennyisége és aktivitása még mindig elmarad a mindenevőkéhez képest. Mivel a növényi eredetű táplálékot csak kismértékben képesek emészteni, energiájuk jelentős részét az állati fehérjékből és zsírokból nyerik.

A nyers húsokban lévő aktív enzimek tovább fokozzák a húsok és belsőségek emészthetőségét. Hőkezelés hatására a húsban lévő értékes anyagok kifőnek, lebomlanak, vagy elveszítik aktivitásukat. Átalakul a fehérjék térbeli szerkezete, az emésztőenzimek nehezebben férnek hozzá a molekulákhoz, ezáltal rontva az emészthetőségüket.

A fehérjék aminosavakból épülnek fel. Összesen 23 féle aminosav létezik, de nincs olyan fehérje, amely mindet tartalmazná. A zsírokat jól emésztik a húsevők, energiaszükségletük jó részét ebből fedezik. A zsírok között is van néhány létfontosságú, amit külső forrásból kell pótolni. Minden húsnak és belsőségnek más az összetétele, különböző zsírsavakat, ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmaznak. Ezért ajánlott többféle húst, halat, táplálék kiegészítőket, tejtermékeket, tojást is adagolni, hogy minden összetevőhöz hozzájusson az állat.

Tehát, akkor tudjuk fedezni kedvenceink tápanyagszükségletét, ha a prédaállatból fogyasztott részek egymáshoz viszonyított arányát vesszük figyelembe, és feldolgozatlan formában adagoljuk az ételt.

Kalcium - foszfor arány:

A húsokkal kapcsolatban meg kell említeni, hogy arányaiban nagyon sok foszfort tartalmaznak. A foszfor gátolja a kalcium és a D-vitamin felszívódását, túlzott bevitele súlyos hiánybetegséget okozhat. (csontosodási zavar, angolkór)

A csontok ezzel ellentétben túl sok kalciumot tartalmaznak a foszfor kárára. A kalcium túlzott bevitele gátolja a foszfor felszívódását. A szénhidrát-zsír anyagcserében, az izomfejlődésben, a csontok és fogak állapotában okoz problémát.

A kalcium és a foszfor helyes aránya 1:1,6. Ezt akkor tudjuk elérni, ha egymáshoz kb. 1-1 arányban adjuk a csontos húst és az izomhúst. A teljes napi adagban kb. 40% legyen az izomhús, kb. 30% a csontos hús. Helytelen csak izomhúst vagy csak csontot etetni.

Figyelem!

Sertéshúst az Aujenszky-féle betegség miatt ne etessünk nyersen. Csöves csontot nem etetünk, mert szálkásan törhet, sérüléseket okozva. Habzsoló vagy kölyök kutya darált csontot kapjon a fulladás, félrenyelés veszélye miatt.

Miért van szükség zöldségek és gyümölcsök etetésére?

A megfelelő bélperisztaltikához, a bélbolyhok tisztításához, vitamin- és ásványianyag pótláshoz szükség van zöldség és gyümölcs etetésére. A húsevők nem képesek alaposan felőrölni, megrágni a táplálékoz, ezért aprítva, reszelve kell adagolni. Gabonafélékre a többek között nehezebben emészthető rostok miatt nincs szüksége a kutyának. Gyökérzöldségeket, uborka és tökféléket, salátát vagy nagyon megfőzött rizst lehet adni. A gyümölcsök közül az almát, körtét szívesen fogyasztják. Figyeljünk rá, hogy a magas keményítő és cukortartalmú zöldségeket és gyümölcsöket csak nagyon korlátozottan adjuk.

A túlzott szénhidrátbevitel elhízást, emésztési problémát okozhat. Sok táp biológiai szempontból indokolatlan mennyiségű szénhidrátot tartalmaz, ráadásul gabonafélék formájában. Ezt a húsevők képtelenek hasznosítani, ezért emésztetlenül, nagy mennyiségű bélsár formájában ürülnek. Felesleges ballasztként pang a tápcsatornában, gátolva a vitaminok, fehérjék bontását és felszívódását. Mikro gyulladásokat okozva egy idő után allergiát, és az állat immunrendszerétől függően akár daganatos elváltozásokat is okozhatnak. A kutyák emészthetetlen rostigénye 2-3%, ezt a napi menüjükhöz 20 %-ban adagolt zöldség - és gyümölcsféléből lehet pótolni.

Muszáj táplálék kiegészítőt adni?

Igen. Szervezetük harmonikus működéséhez szükségesek. Rész vesznek a sav-bázis egyensúly fenntartásában, enzimaktivátor szerepük van, az összes anyagcsere folyamatban részt vesznek, alap építőelemei a sejteknek.

A zsírban oldódó vitaminokhoz (A, D, E, K) és számos mikroelemhez a belsőségekből jutnak hozzá. A zsírban oldódó vitaminokat elraktározza a szervezet, ezért túl sokat etetni sem szabad, napi arányuk 10% legyen.

Mivel nem tudják kellő mértékben emészteni a zöldségeket, és az állati eredetű ételek nem tartalmaznak megfelelő mennyiségű vízben oldódó vitamint (a C vitamint a kutya szervezete képes előállítani), esszenciális zsírsavat, antioxidánsokat, illetve ezek igénye bizonyos élethelyzetekben megnőhet, ezért a megfelelő hasznosulás érdekében táplálék kiegészítőket ajánlott kúraszerűen adagolni.

Az alábbi táblázatok a komplett napi adagokat mutatják a BARF ajánlásának megfelelően. Ezek az arányok egy egészséges felnőtt állat igényeit fedezik. Egyedi eltérések lehetnek, betegség, életkor miatt módosulhat.



Mennyit etessünk?

Átlagos aktivitású közepes és nagytestű felnőtt kutya a testsúlya 2%-án kapja, de ez aktivitástól függősen növekedhet, akár 4%-ig is. Diéta esetén a testsúlyuk 1,8%-át kapják.

Kistestűek:

Kölykök:

A tippelt felnőttkori testsúly 2%-a a napi adag.

Macskák esetében: a testsúlyuk akár 4-5 %-a is lehet, figyelembe véve az egyéni igényeket.